3. fejezet
Szép Kezdet Rossz Vég?

1 Hét telt el a fotózás óta, tele próbákkal és Ken nagy csalódására csókokkal. Itt a Premier napja.

Te nem izgulsz? –Kérdezte Sora partnerét

Mért kéne? –Leon

Ahh, én a lelkem kiteszem te meg, te meg –Sora

Én meg? –Leon

Nem is érdekel –Értetlenkedett Sora

Mi ez? –Hajolt oda a lányhoz Leon és megcsókolta, Sora viszonozta csókot.

De most már mennünk kell 10 perc és kezdünk –Szakította meg Leon a csókot és újra elindultak a színpad felé.

A nézőtéren rengeteg ember volt, köztük ott volt Layla is, na meg persze Jerry is. A nézőtért hangos susmorgás töltötte meg, végül Sarah csodaszép hangja csendre intette a susmorgókat és elkezdődött az előadás. Sora úgy mozgott mint egy angyal, nem volt egyetlen baki sem, Sora elképesztő mozgása jobb és jobb mozgásra ösztökélt mindenkit, az utolsó jelente suttogta Marion.

Nagy jelenetet, most végre –Ujjongott Mia a színfalak mögül

Ken feszült volt egy a jelenetben nem használatos trapézt szorongatott, nem bírta nézni ahogy Leon és Sora ha csak a szerep kedvéért is de csókolóznak.

Az Utolsó ugrás itt az idő Ken most vagy soha –Emésztette magát mert meg kell tenni, de nem bírta tovább nézni, megragadta erősen a trapézt és kiugrott a színpad fényei a párra vetődtek akiknek ajkuk már majdnem összeért ekkor Ken Leonnak csapódott aki látta hogy Sora le fog esni mert elvesztette az egynsúlyát ezért kénytelen volt a Ken löketével együtt a mélybe zuhanni. A fény hirtelen eltűnt és a közönség ujjra susmorogni kezdett, Sora megfogta sikeresen a trapézt és most könnyei záporként hullottak oda ahol partnere eltűnt. A nézőket kiterelték hogy a mentők a sérülttel foglalkozhassanak. Sora nem bírt könnyeinek megájlt parancsolni. Eközben olyan gondolatok szálltak a fejében hogy miért pont vele, miért Ken, pont most. 1 órával a befejezetlen előadás után Sora még mindig a trapézon sírt. Layla aggódva figyelte a lányt a nézőtérről. A hálót felfügeszteték már hogyha Sora esik ne sérüljön meg. Sora gondolatai megállás nélkül cikáztak  fejében és most fáradsága és gondolatai egy részre arra ösztökélték az összetört lányt hogy ugorjon le és a lány nem tudta megtartani magát és a hálóra zuhant…

Hol vagyok? –ébredezett Sora

A házatokban -hajolt oda Mia

Mi történt, és L. Leon, mi van Leonnal? –Kezdett kétségbeesni megint

Nyugodj meg –szólalt meg Layla a sarokból – az orvosok stabilizálták az állapotát most már csak egy kis idő kell és felépül.

Mint egy orvos –Súgta oda Sorának Anna

Sora próbált felülni, de a baleset rémképei előszökkentek rejtekükből és Sora a fogságukba esett.

Nee, ne, Leon, neeee –Kiabált a rémült lány

Mi történt Sora? –Kérdezték a körülötte ülők végül csak annyit láttak hogy Sora visszaesik az ágyra és elalszik

Másnap Sora fáradtan ébredt fel

Jó reggelt Sora –mosolygott rá Layla

Layla, mit keresel te itt? –Ideköltözök amíg jobban nem leszel és semmi kifogás kisasszony! –Mondta Layla

Sora megszeppenve ült az ágyon végül mielőtt megszólalhatott volna Layla közbevágott:

Igen elmegyünk délután

Sora zavartan mosolygott és végül felállt és a fürdő felé indult. 20 perc múlva már egy kényelmes rövid nadrágban és egy fehér pólóban ült az asztalnál és Layla faggatta.

Ugye jól sejtem –Layla

Mit? Layla kisasszony? –Sora

Na vajon mit –Layla

Hogy miii? Nem, természetesen nem, semmi –Sora

Biztos vagy te abban? –Layla

Hát őszintén nem is tudom –Mondta ki Sora rákvörösen

Na mindegy ez nem rám tartozik, de 5 perc múlva ha akarod indulhatunk –Layla

Persze -mosolygott Sora

10 perc múlva Sora próbált bejutni Leonhoz, bár a recepción nem volta túl segítőkészek.

Na de kisasszony tudja valamivel igazolni az állítását? –Vitatkozott a Recepciós

Mi az hogy tudom-e? –Pöccent be lassan Sora- A nevem Sora Naegino, tudja ki vagyok? A Kaleido színpad artistája, látja itt ezt a műsorfüzetet az ott én  vagyok Leonnal! –Ordítozott Sora

Nyugodj meg Sora, ön meg ha nem enged be búcsút mondhat az állásának –Mondta higgadtan Layla

És maga kicsoda ha szabad tudnom? –Recepciós

Layla Hamilton, mond magnak ez a név valamit –Layla

A Kaleido színpad sztárja?! –Áradozott a nő

A Volt sztárja, és ő itt Sora Naegino az igazi Sztár –Layla

Az úr szobája a 477-es –Engedett a Recepciós

Sora egyenesen a lépcső felé rohant és berontot a szobába ahol az ágyon ülő Leon nyakába ugrott.

Hiányoztál súgta oda a lány

Te viszont nem fogsz ha megfojtasz –Leon

Már megint kezded- Sora

Mit? –Leon

Nem zavarlak benneteket tovább én megyek –Layla szólalt meg az ajtóból

Sora vörösen ült fel a fiúról.

Izéé, hát ööö- Habogott Sora

Layla miután kiment, Leon kérdőn nézett a mellette ülő még mindig vörös lányra.

Sorát gondolataiból Leon kérdése zökkentette ki.

Ő mit keresett itt? –Leon

Izééé, ki, jah Layla kisasszony, hát önkéntes testőrködésbe fogott mellettem –Sora

Holnap hazamegyek –Jelentette ki higgadtan Leon- remélem nem volt házibuli –gúnyolódott Leon

Hát nem hinném hogy házibuli, inkább diszkó –Jegyezte meg Sora

Avagy, úgy képzeljem el hogy a lányok egymás hegyén fekszenek a nappaliban –Leon

Nem, úgy képzeld el ahogy otthagytad –Sora

Maradjon is úgy –Leon

Leon kinézett az ablakon és egy kisebb hadseregnyi, befelé tolongó újságírót vélt felfedezni.

Jobb ha mész –Figyelmeztette a lányt

És miért? –Sora

Hát ha nem akarsz velem együtt szerepelni, félreérthető képeken és cikkekben, maradhatsz –Leon

Mennem kell szia –Sora már futás közben a hátsó bejárat felé

Másnap….

Egy lilás hajkupac bukkant elő a takaró alól. Nyögve fordult egyet majd felült.

Sora nagyot szippantott majd megállapította:

Rántottát csinál valaki.

Felöltözött és kikecmergett az ágyból. Mikor a konyhában meglátott egy férfi alakot álmosan nyögte ki:

Yuri, te vagy az?

Ez sértő volt –Mondta Leon

Leoooon –esett át Sora egy táskán

Majd Sora feltápászkodott és hátulról átölelte a férfit.

Hiányoztál -Sora

Tényleg két nap edzés nélkül hiányzott? –Leon

Leon letette a rántottát és megfordult majd lágyan megcsókolta Sorát.

Mhhm, nem zavarok? –Lépett be Layla a konyhába

De zavarsz nem látod –Mormogta Leon

Reggeli végre –mosolyodott el Sora

Ha szabad tudnom te hol voltál az elmúlt éjszaka? –Támadta le Layla Leont

Semmi közöd hozzá –Leon

Layla –Sora

Igen? -Layla

Sora rákvörösen ült Leon mellett és Laylára nézett.

Egyébként ma reggel érkeztem –Leon

Akkor rám semmi szükség -Layla

Végre elmegy –gondolta Leon

De ugye, nem mész messzire? –Érdeklődött Sora

Mért mennék- Mosolygott Layla, majd összeszedte a cuccait és távozott

Holnap edzés –Mondta Leon és megcsókolta Sorát- ma még nem –csók- még nincs meg az új edzésterv

Edzésterv? –szakította meg Sora a csókot

Igen, edzésterv, meg vissza kell hangolódnom rád –Leon

Rám, visszaszokni, nekem kell rád –vitatkozott Sora

2 perc múlva menned kell –ölelte át Sorát a fiú

Mi? –Sora

Tudod színpad, suli –Leon

És előbb nem lehetett volna szólni –kapkodott Sora és szedte  össze a könyveit

Szia –Leon

Sora már a színpad felé loholt mikor összetalálkozott Miaval, Annával és May-el.

Sziasztok lányok –köszönt Sora

Mi ez a futás, csak késésben? –Ugratta May  lányt

Higgadj le May –Anna

Kész a házid Fizikából Sora? –Mia

Házi??? Fizika??? –Sora

Igen –Anna

Bár te most mással voltál elfoglalva –May

Hmm? –Sora

Tudod te jól mire gondolok –May

Miiiii? Honnan veszd ezt? –Sora

Nyugi már lányok –Mia

Gyertek becsöngettek –Anna

Fizika jajj ne, az első óra! –Sora

Üljetek le! –Fizika tanár

Most mi legyen -Sora

Hát próbáld meg elhallgatni –Anna

És most nézzük a Házit –Tanár

Naegino kisasszony maga mit gondol, mi az első kérdésre a válasz? –Tanár

Hát, izéééé –Sora

*kopogás*

Tessék –Tanár

Elnézést, ellophatom Sorát egy percre –Leon

Mindig a legjobbkor tud megjelenni –Sora

Persze –Tanár

Kint a teremből….

Kösz hogy megmentettél, de mit is akartál mondani ? –Sora

Gyere –Leon

A szüleid küldték, Kalos küldött hogy adjam oda –Leon

Csak ennyi, de akkor is a legjobbkor jöttél –Sora

Most mennem kell mert még gyanakodni fognak –Sora

Most hogy visszatért Naegino kisasszony –Tanár- Folytatnám a magyarázatot

Huh ezt megúsztad –Mia

Meg –Sora

De mit akart Leon? –May

Adott egy levelet amit a szüleim küldtek –Sora

Wong kisasszony, be tudná fejezni a difiníciót? –Tanár

*csöngő*

Majd holnap, viszont látásra –Tanár

Sora, mi van benne, mutasd –Mia

Bizonyára valami dicséret meg ilyesmi –Sora

Bontsd már ki –Anna

Jól van na –Sora majd lassan feltépte a levelet és amint elolvasta vissza is tette és rémülten nézett körbe

Mi az, mi van benne? –May

Semmi, semmi fontos –Sora

Akkor Leon miért akarta személyesen odaadni? –Anna

Nem tudom –Sora

Sora a matekot és a kémiát is végig gondolkodta hogy miért akarják ezt a szülei. Végül mire haza indult már teljesen kétségbe volt esve.

Sora? –Nézett fel Leon a vacsorából amit készített

Szia –Sora, majd mint egy holdkóros levetette magát a kanapéra és a kezében lévő levelet bámulta.

Mi az, mi volt benne? –Leon

Semmi, semmi különös –Szipogott Sora

Aha na persze -Leon

Sora átkarolta Leont és sírni kezdett.

Nem akarom, nem, nem –Sírt Sora

Miért is sírt? Megtudhatod a következő részben….