Hozzávalók:

• Két evõkanál zselatinpor
• Két evõkanál víz
• Fél kávéskanálnyi pisztácia-esszencia
• Két deciliter tej
• Egy doboz ananászkonzerv
  A tofu voltaképpen zselének fordítható. Kínában sokféle módon használják, legnépszerûbb a szójabab-tofu, amelyet úgyszólván számtalan levesben, húsfélében használnak föl. Elõkészítése más, mint az Európában szokásos, mivel azonban itt egyrészt nem bab-zselérõl, hanem mandula-zselérõl van szó, másrészt pedig mert használhatjuk a zselatint, mi az egyszerûbb megoldást választjuk.
  A zselatint két evõkanálnyi vízben összekeverjük, öt percig állni hagyjuk. Közben a tejet az esszenciával fölforraljuk. Ha kissé kihûlt, hozzáöntjük a zselatint és alaposan összekeverjük.
  Hagyjuk egészen kihûlni, majd szögletes formába téve hûtõszekrénybe tesszük. Halványzöld, rugalmas zselét kapunk. Az ananászkonzervet fölbontjuk, a gyümölcsöt kockára vágjuk, a levébe esetleg tehetünk egy kevés keserûmandula esszenciát, hogy erõsebb ízt kapjunk. A zselét közvetlenül tálalás elõtt vegyük elõ, vágjuk kockára, tegyük egy-egy desszertes tálba. Rá az ananászkockákat és a levet. Vigyáznunk kell arra, hogy sokáig nem marad el: a zselé olvadni kezd, s a desszert zöldesfehér kulimásszá változik.